 Anuarul Acta Siculica, cu profil de ştiinţele naturii, arheologie, istorie, istoria culturii, etnografie şi muzeologie, în principiu bilingv (maghiară şi română) şi cu rezumate române, maghiare şi engleze, editat de Muzeul Naţional Secuiesc cu sediul în Sf. Gheorghe, este continuarea anuarelor Aluta I-XVIII, apărute între 1968 şi 1988. Între 1996 şi 2002, este editat în colaborare cu Muzeul Secuiesc al Ciucului, din Miercurea-Ciuc, cele două muzee contribuind la redactarea şi finanţarea anuarului în măsura posibilităţilor fiecăruia. Redactarea propriu-zisă, lucrările de tipar, cât şi managementul proiectului sunt asumate de sfântugheorgheni. În această perioadă, anuarul poartă subtitlul Aluta XIX-XXIV, Acta Hargitensia II-VII, pe copertă figurând numai Acta 1995-2001. Titlul „Siculica”, epiteton folosit de autori, este afişat prima dată în 2001, în paranteză. În anii 2002-2005, perioadă de criză, Muzeul Secuiesc al Ciucului iese din colaborare, anuarul fiind editat de Institutul de Sud-Est, program-cadru ştiinţific al Muzeului Naţional Secuiesc. Volumele Acta (Siculica) 2001/1, 2000/2, 2003/3 apar cu coperte individuale, formând împreună un Volum Memorial dedicat celor 125 ani de existenţă ai Muzeului Naţional Secuiesc, exclusiv cu publicaţii din domeniul istoriei instituţiei [Aluta XXV]. Prin Acta (Siculica) 2003/2 se încearcă separarea/individualizarea unei reviste pentru publicarea izvoarelor de arhivă privind grăniceria Habsburgică din zonă, din anii 1762-1918. Anuarul rămâne fără finanţare: volumul Acta (Siculica) 2003/1 şi 3 apare în tiraj sub 50 de exemplare, iar anuarul din 2005 (Acta Siculica 2002/1-2) numai în formă digitală, articolele din primul şi ultimele vor vedea lumina tiparului, respectiv se vor retipări, completate cu un set Aluta XXVI, abia în volumele anuarului Acta (Siculica) 2006. În continuare, începând cu Acta Siculica 2007, se trece la formatul actual, îmbunătăţit, muzeul bucurându-se de concursul acordat de un consiliu de redacţie format din academicieni şi profesori universitari cu înalt prestigiu ştiinţific. Coperta din anii 1995-2006, cu stema naţiunii secuieşti, este schimbată şi ea, cu emblema şi sigiliul Muzeului Naţional Secuiesc, dar atât stema, cât şi acestea din urmă, sunt reprezentări realizate de acelaşi József Keöpeczi Sebestyén, heraldicianul căruia îi datorăm stema regală a României, deci, cu schimbări minore, şi cea actuală a ţării.
Website: http://www.sznm.ro
Acta 1995 [descarcă numărul integral (154MB)]
NATURAL SCIENCES
• LÁSZLÓ Attila, A Kárpát-térség keleti részére eső szerkezeti egységek fejlődéstörténete és problematikája, (pag.9)
• dr. GHIURCA Virgil, Resurse gemologice din Carpaţii Orientali II, (pag.19)
• dr. GHIURCA Virgil, Încercare de valorificare gemologică a sienitului şi sodalitului de Ditrău, (pag.23)
• LÁSZLÓ Attila, ZÓLY A. László, DÉNES István, Aspecte noi asupra mineralizaţiei de aragonit, auripigment, realgar din pârâul Hankó, zona Covasna, (pag.27)
• DÉNES István, ZÓLY A. László, Az utóvulkanikus folyamatok szerpe a Dél-Hargitában található természetes és mesterséges üregek kialakításában és fejlődésében, (pag.39)
• DÉNES István, ”Gyökérsztalagmitok” a Vargyas-szoros 74-es számú barlangjában, (pag.45)
• BARABAŞ Victoria, Conspectul Briofitelor din Munţii Nemirei, (pag.47)
• PODLUSSANY Attila, KOCS Irén, Kovászna megye Curculionoidea faunájának alapvetése, (pag.57)
• dr. SZÉL Győző, ROZNER István, KOCS Irén, Date privind fauna de coleoptere din transilvania (România), (pag.73)
• CSATA Zoltán, A Rétyi Nyir egyes kétéltűinek bemutatása, (pag.93)
ARCHAEOLOGY, HISTORY
• SZÉKELY Zoltán, Cultura Criş în lumina săpăturilor de la Turia j.Covasna), (pag.105)
• SZÉKELY Zsolt, Egy bronzkori lakóház Torjáról (Kovászna megye), (pag.115)
• SZÉKELY Zoltán, Adatok Kovászná (Háromszék) megye római és népvándorlás korához, (pag.119)
• BARTÓK Botond, Cercetări arheologice în aşezarea din sec.IV d.Chr., de la Chilieni – Sf.Gheorghe (j.Covasna), (pag.133)
• BARTÓK Botond, Cercetări arheologice de salvare în aşezarea din sec.IV d.Chr., de la Chilieni – Sf.Gheorghe (j.Covasna), (pag.143)
• BARTÓK Botond, Leletmentő ásatások a 15-16 századi vargyasi gótikus templomnál (Kovászna megye), (pag.145)
• SZŐCS János, 17 századi csíkszéki pogánydúlások, (pag.147)
• PÁL-ANTAL Sándor, Csík-, Gyergyó-, and Kászonszék társadalma a 17 században (vázlat), (pag.153)
• PÁL Judit, Örmények a Székelyföldön (a 19 század közepéig), (pag.161)
• INCZE László, A céhes élet időrendje, (pag.173)
• CSEREY Zoltán, Faluközösség Zágonban a 19 század közepén, (pag.181)
• EGYED Ákos, A székelyek az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban, (pag.193)
DOCUMENTS
• BINDER Pál (1935-1995), KRISTÓ András (1930-1994) (necrológ), (pag.207)
• BINDER Pál (közlő), A Székföld (Hidvégi uradalom) falvainak leirása és helynevei 1865-ben, (pag.209)
• VINCZE Gábor (közlő), A Székely Nemzeti Múzeum anyagának részleges elszállitása és pusztulása 1944-45-ben, (pag.229)
• SZŰCS Jenő, Schiţă privind cele trei regiuni istorice ale Europei I, (pag.247)
• BINDER Pál, Antecedente şi consecinţe sud-transilvănene ale formării voivodatului Munteniei (sec.XIII-XIV) I, (pag.265)
CULTURAL HISTORY
• SARUDI SEBESTYÉN József, Portalul în stil romanic de la Zălan (j.Covasna), (pag.281)
• KISGYÖRGY Zoltán, Háromszéki harangok, (pag.291)
• MUCKENHAUPT Erzsébet, Az Apor-kódex kötése, (pag.299)
• TÜDÖSNÉ SIMON Kinga, Adatok az altorjai templom vár épitéstörténetéhez, (pag.305)
• MIHÁLY Zita, A csíksomlyói Szent Antal-kápolna, (pag.311)
• KÓNYA Ádám, 17 századi boltozat-és falfestmények a székelyföldi kúriákban, (pag.321)
• MOLDOVAN Nicolae, Icoanele pe sticlă în decursul vremii, (pag.329)
• HASZMANN Pál, Százéves az alsócsernátoni mükedvelő szinjátszás, (pag.337)
• KÓNYA Ádám, Heraldicianul József Keöpeczi Sebestyén, creator al stemei naţionale româneşti, (pag.343)
• SZABÓ András, Nagy Imre múvészete és a szokások, (pag.351)
ETNOGRAPHY-MUSEOLOGY
• dr. KÓS Károly, A múzeumi kutatómunkáról, (pag.357)
• HASZMANN József, Fatárgyak tartósitása, restaurálása (Famozsarak, illetve máktörő mozsarak és más fából készült eszközök a csernátoni néprajzi múzeum gyűjteményében), (pag.371)
• FARKAS Irén, Régi textiliák szőnyeg konzerválása és restaurálása, (pag.385)
• BENEDEK Éva, Erdélyi festékes szőnyeg konzerválása és restaurálása, (pag.385)
• dr. BALÁZS Lajos, Variantele maghiare ale Mioriţei, (pag.391)
Acta 1996 [descarcă numărul integral (273MB)]
VOLUMUL ÎNTÂI
ŞTIINTELE NATURII
• LÁSZLÓ Attila, DÉNES Istvan, Elemente structural-tectonice pentru un model evolutiv în zona Bazinului Baraolt, (pag.9)
• LÁSZLÓ Attila, KOZÁK Miklós, PÜSPÖKI Zoltán, Cercetări structurale, vulcanologice şi petrografice asupra magmatitelor pliocene din zona estică a bazinului Baraolt, (pag.17)
• GHIURCA Virgil, DÉNES Istvan, BOÉR Hunor, Contribuţii la studiul silicolitelor din partea de nord a Bazinului Baraolt, (pag.33)
• KOCS Irén, Date suplimentare privind cunoaşterea Curculionoidelor din j. Covasna pe baza cercetărilor efectuate între anii 1995-96, (pag.43)
• CSATA Edith, CSATA Zoltan, Răspândirea amfibienilor din partea centrală şi estică a Depresiunii Braşov, (pag.49)
• MÁTHE János sen., Istoria valorificării minereului de fier în zona Herculian (j. Covasna), (pag.61)
• DÉNES Istvan, Date speologice în opera lui Balázs ORBÁN, (pag.73)
• ZSIGMOND Enikő, Date privind istoria cercetării şi valorificării apelor minerale din Bazinul Caşin, (pag.83)
ARHEOLOGIE, ISTORIE
• SZÉKELY Zsolt, Aşezarea şi necropola de incineraţie în urne de la Ozun-Lisnău (j. Covasna), (pag.101)
• SZÉKELY Zoltán, Tezaurul monetar de la Arcuş (j. Covasna), (pag.107)
• BARTÓK Botond, Cercetări arheologice în aşezarea de sec.IV d.Chr. de la Chilieni (j. Covasna), campania din 1993, (pag.123)
• BARTOK Botond, Cercetări arheologice în aşezarea de sec.IV d.Chr. de la Chilieni (j. Covasna), campania din 1995, (pag.127)
• SZEKELY Zoltan, Inscripţii runice din perioada arpadiană, în Secuime, (pag.171)
• BARTÓK Botond, Ruinele bisericilor romanice şi gotice târzii de la Vârghiş (j. Covasna), (pag.175)
• PAP Francisc, BARTÓK Botond, Tezaurul monetar de la Vârghiş, j. Covasna (sec.XV), (pag.181)
• DÉNES István, Cimitirul de la Tălişoara (j. Covasna) din timpul principatului, (pag.203)
• FERENCZl, István, Despre toponimul Barót (Baraolt) şi despre rolul istoric al grupului peceneag din Bazinul Baraolt şi din Ţara Bârsei, (pag.133)
• FERENCZI István, Despre toponimele Galat=Galats (Galaţi) din Transilvania, (pag.151)
• BÁLINTH Gyula, Populaţia de pe teritoriul j. Covasna la mijlocul sec.XVI, (pag.197)
• SZŐCS János, Viaţa şi opera lui Péter ZÖLD (1727-1795), (pag.209)
• ALBERT Ernő, Date privind perioada iulie-decembrie 1849 în Trei Scaune, (pag.227)
• CSEREY Zoltán, Anii represiunii în Trei Scaune (1849-1852), (pag.235)
• PÁL Judit, Alegerile din 1863-64 în oraşele din Secuime, (pag.241)
• MÁTHÉ János sen., Date privind istoria militară a unui sat din Secuime, 1562-1945, (pag.267)
• RAVASZ István, Lupte în Secuime, între sfârşitul lui august şi mijlocul lui septembrie 1944, (pag.299)
DOCUMENTE
• *** IN MEMORIAM, KÁSZONI Gáspár (1896-1989), MÁTHÉ János, id. (1898-1986), (pag.303)
• BALASSA Ivan, Muzeul Secuiesc din Bonyhád (R.Ungară, j. Tolna), 1947-1950 (Contribuţii la istoria postbelică a Muzeului Naţional Secuiesc), (pag.305)
• PATAKY Iván , Situaţia aeriană din Zala, 1944-1945 (Contribuţii la istoria Muzeului Naţional Secuiesc în timpul celui de-al doilea război mondial), (pag.317)
• HERMANN Robert (editor), Memoriile lui Istvan Zathureczky, 1849-1856, (pag.303)
VOLUMUL AL DOILEA
DOCUMENTE (continuare)
• SZOC Jenfi, Schiţă privind cele trei regiuni istorice ale Europei II, (pag.9)
• BINDER Paul, Antecedente şi consecinţe sud-transilvănene ale formării voievodatului Munteniei (sec.XIII-XIV). II, (pag.33)
ISTORIA CULTURII
• JÁNÓ Mihály, Despre istoria cercetării picturilor murale medievale (sec.XIII-XV) din secuime, (pag.49)
• FERENCZI Géza, Conacul Ugron din Odorheiu Secuiesc, (pag.59)
• MIHÁLY Zita, Capela Sfânta Maria Mare (Înălţarea Maicii Domnului) din Ciucsângeorgiu, j.Harghita, (pag.65)
• RÁKÓCZY Rozália (editor), Tipărituri mici din sec.XVII-XVIII în biblioteca Muzeului Naţional Secuiesc. I., (pag.73)
• BARBU Violeta, Glosarul latino-român al lui József Benkő, (pag.103)
• CSEREY Zoltán, Starea învăţământului în Trei Scaune, în timpul regimentelor grănicereşti (1764-1848), (pag.113)
• SARUDI Sebestyén József, Monumente istorice şi memoria unor studenţi maghiari în Franeker (Olanda), (pag.119)
• DEMETER Lajos, Despre pietrele funerare din vechiul cimitir evreiesc de la Sf.Gheorghe, (pag.137)
• DEMETER László, Despre cimitirul vechi (Zathureczky) de la Baraolt, (pag.147)
MUZEUL
• BALASSA Iván, Despre cimitirele din Bazinul Baraolt (Erdővidék), (pag.159)
• DIMÉNY Attila, Înhumare cu firidă la Tg.Secuiesc, (pag.183)
• FARKAS Iren, „Butelcă frumoasă” în colecţia Muzeului Secuiesc al Ciucului, (pag.189)
• RANGYÁK József V., Un vas caracteristic pentru Secuime: încălzitorul de pălincă, (pag.195)
• ZSIGMOND Győző, Despre numele astrale maghiare din Transilvania, (pag.215)
• FOSZTÓ Laszló, Relaţiile interetnice la Doboşeni (j.Covasna). Convieţuire între maghiari şi romi, (pag.233)
• NAGY István, Restaurarea unei puşti orientale din sec.XIX, (pag.251)
• BENEDEK Eva, Conservarea şi restaurarea unui steag de pelerinaj din Caşinu Mic (j.Covasna), din 1933, (pag.269)
• SZABÓ András, Catalogul operelor de artă ale maestrului Imre Nagy din patrimoniul Galeriei de Artă din Sf.Gheorghe (Muzeul Naţional Secuiesc), (pag.275)
• Autori, (pag.284)
Acta 1997 [descarcă numărul integral (36MB)]
VOLUMUL ÎNTÂI
ŞTIINŢELE NATURII
• LÁSZLÓ Attila, KOZÁK Miklós, PETÕ Anna Krisztina, Reconstituire geocronologică corelativă a evenimentelor geologice din Bazinul Baraolt şi din sud-vestul Harghitei, pe baza formaţiunilor vulcanice şi vulcanogen-sedimentare ponţian-pleistocene, (pag.9)
• LÁSZLÓ Attila, PÜSPÖKI Zoltán, DIŢU Mihai, Studiul sedimentologic al complexului nisipos din golful pleistocen Olteni-Ghidfalău (jud.Covasna), (pag.21)
• DÉNES István, Peştera Súgó de la Valea Strâmbă (jud.Harghita), (pag.39)
• SÁNTHA Tibor, Noi macromicete din împrejurimile com.Ghelinţa (jud.Covasna), (pag.59)
• PODLUSSÁNY Attila, KOCS Irén, Contribuţii la cunoaşterea Curculionoidelor (Coleoptera) din jud.Harghita, (pag.65)
• ROZNER István, Contribuţii la cunoaşterea Chrysomelidelor (Coleoptera) din jud.Harghita, (pag.81)
• CSATA Edith, CSATA Zoltán, Date noi privind răspândirea amfibienilor din Depresiunea Braşov, (pag.107)
• CSATA Zoltán, Studiu serologic şi morfologic asupra formelor aparţinând complexului Rana esculenta, (pag.111)
• SÁNTHA István, Evoluţia teritorială şi funcţională a oraşului Sf.Gheorghe, (pag.143)
ARHEOLOGIE, ISTORIE
• BARTÓK Botond, Descoperiri eneolitice târzii (post-ariuşdiene) în sud-estul Transilvaniei, (pag.155)
• BARTÓK Botond, Periodizarea şi cronologia descoperirilor eneolitice târzii din sud-estul Transilvaniei, (pag.163)
• SZÉKELY Zsolt, Unele probleme ale epocii bronzului târziu în sud-estul Transilvaniei, (pag.173)
• SZÉKELY Zoltán, Piesă de bronz romană figurală din castrul de la Inlăceni (jud.Harghita), (pag.179)
• BARTÓK Botond, Vestigii arheologice din secolele IV, VI şi XI-XII p.Chr., de la Chilieni (jud.Covasna), (pag.183)
• FERENCZI Géza, Partea inferioară a unei cădelniţe de bronz din evul mediu timpuriu, Odorheiu Secuiesc - „Cetatea Bud”, (pag.191)
• FERENCZI Géza, FERENCZI István, Despre cetăţile de piatră cu zidărie înecată în mortar din estul Transilvaniei din evul mediu timpuriu (Comunicatul nr.I), (pag.199)
• DÉNES István, BORDI Zsigmond Lóránd, Cetatea Tepeu de la Racoşul de Jos (jud.Braşov), (pag.235)
• ALBERT Ernõ, Revolta din 1802 a iobagilor şi jelerilor din Zăbala şi Surcea (jud.Covasna), (pag.245)
• PÁL Judit, Urbanism, sistematizare, servicii comunale în oraşele secuieşti, înainte de primul război mondial, (pag.255)
• PÁL Judit, Începuturile căilor ferate secuieşti şi importanţa lor, (pag.273)
• JÓZSEF Álmos, Calea ferată Braşov-Trei Scaune, planuri şi realizări, (pag.279)
• CSEREY Zoltán, Planuri de cale ferată în Secuime la sfârşitul sec.XIX., şi în special realizarea liniei feroviare Sf. Gheorghe - M.-Ciuc, (pag.289)
• PATAKY Iván, Războiul aerian din 1944 deasupra Transilvaniei de Nord, (pag.299)
• RAVASZ István, Lupte în centrul Transilvaniei şi în Secuime în prima jumătate a lunii septembrie 1944, (pag.313)
VOLUMUL AL DOILEA
DOCUMENTE
• SZÉKELY Zoltán, Dr. MOLNÁR István (1910-1997)
- ZOLTÁN SZÉKELY a împlinit 85 de ani, (pag.11)
- IVÁN BALASSA a împlinit 80 de ani, (pag.13)
• BIBÓ István, Mizeria statelor mici est-europene I, (pag.15)
• BINDER Paul, Trecutul nostru comun I. Aiud, (pag.47)
ISTORIA CULTURII
• FERENCZI Géza, Contribuţii la originea toponimului Lövéte (Lueta, j.Harghita), (pag.59)
• FENEŞAN Costin (editor), O diplomă princiară din 1655 pentru secuii din scaunul Orbai, (pag.63)
• TÜDÕS S. Kinga (editor), Protocoalele din sec.XIX ale bisericii reformate din Turia de Sus (de Turia, jud.Covasna), (pag.69)
• SZÉKELY Zoltán, LÉNÁRT Anna (editori), Călătoriile lui Elek BALYKÓ, (pag.97)
• RÁKÓCZY Rozália (editor), Tipărituri mici din 1848-1849 din Transilvania şi din Părţi (Ţara Ungurească) I, (pag.121)
• ORLAI Györgyné, Un savant uitat: dr. Lajos BARDOCZ, (pag.125)
• SAS Péter (editor), Scrisori ale lui Károly KÓS în Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.131)
• SAS Péter (editor), Raportul lui József KEÖPECZI SEBESTYÉN către Muzeul Naţional Secuiesc privind o deplasare în Zagon (Trei Scaune), (pag.141)
• VINCZE Zoltán, Pietre funerare vechi la Rimetea (jud.Alba), (pag.151)
MUZEUL
• FERENCZI István, Despre geologia, geografia şi arheologia bazinului Trăscău din vestul Transilvaniei, (pag.179)
• KESZEG Vilmos, Bibliografia Scaunului Arieş şi a zonelor Turda şi Trăscău. I, (pag.199)
• ZSIGMOND Gyõzõ, Toponimia din Mihai Viteazu şi Poiana (jud.Cluj), (pag.213)
• KOMÁROMI Tünde, Deochiere la Mihai Viteazu, jud.Cluj, (pag.205)
• HARANGOZÓ Imre, Vedeniile lui László BÁLINT I. din Dealu, jud.Harghita, (pag.217)
• SZÕCS János, Obiceiul vechi al colindatului în Ciuc, (pag.229)
• FARKAS Irén, Scoarţe din Ciuc în Muzeul Secuiesc al Ciucului, (pag.243)
• BENEDEK Éva, Restaurarea unei cărţi din secolul XVI din Muzeul Secuiesc al Ciucului, (pag.259)
• HASZMANN Pál, HASZMANN József, Conservarea şi restaurarea unei lăzi de zestre pictate, din sec.XVIII., în Muzeul din Cernat, (pag.267)
• NAGY István, Restaurarea unui ceasornic popular din 1868 din Gheorgheni, al Muzeului Secuiesc al Ciucului, (pag.271)
• SZABÓ András, Catalogul operelor de artă ale maestrului Imre NAGY din patrimoniul Muzeului de Artă din Tg.Mureş, al Muzeului de Artă din Cluj şi din Colecţia KURUCZ (Alsógöd, R.Ungară), (pag.281)
Acta 1998 [descarcă numărul integral (84MB)]
VOLUMUL ÎNTÂI
ŞTIINŢELE NATURII
• LÁSZLÓ Attila, DÉNES István, Date structural-tectonice oferite de imaginea de satelit, pentru zona vulcanilor din Harghita de Sud şi a bazinelor limitrofe Baraolt şi Ciuc, (pag.9)
• LÁSZLÓ Attila, KOZÁK Miklós, Date asupra nivelurilor vulcano-sedimentare pliocen-pleistocene din cadrul depozitelor sedimentare ale Bazinului Baraolt, (pag.19)
• GHIURCA Virgil, Resurse de interes gemologic din judeţul Harghita, (pag.31)
• GHIURCA Virgil, Resurse de interes gemologic din judeţul Covasna, (pag.39)
• WANEK Ferenc, Cercetarea apelor minerale şi ocurenţele de hidrocarburi în Carpaţii Orientali înainte de 1908 (Scurtă privire istorică), (pag.45)
• RÓTH András Lajos, Contribuţii la cercetările din 1904 ale lui Dr. Mór PÁLFY în bazinul Borsec-Bilbor, (pag.57)
• DÉNES István, Peşterile din Secuime, (pag.71)
• KOCS Irén, Colecţia lui Kálmán LÁSZLÓ (1900-1996) în Muzeul Naţional Secuiesc (Sfântu Gheorghe) I, (pag.89)
• PODLUSSÁNY Attila, Două specii noi de Curculionide din Secuime (Coleoptera: Curculionidae), (pag.105)
ARHEOLOGIE, ISTORIE
• SZÉKELY Zoltán, Săpături în aşezarea neolitică de la Ariuşd în anii 1977-1978, (pag.115)
• SZABÓ V. Gábor, DÉNES István, Piese arheologice din epoca bronzului timpuriu, descoperite în Peştera nr.1200/9 din Cheile Vârghişului (jud.Harghita), (pag.123)
• SZÉKELY Zsolt, Necropola tumulară din epoca bronzului timpuriu de la Brăduţ (jud.Covasna), (pag.139)
• SZÉKELY Zoltán, O fortificaţie din epoca bronzului, necunoscută până acum, din jud.Covasna, (pag.157)
• SZÉKELY Zsolt, BARTÓK Botond, BORDI Zs. Loránd, Aşezarea culturii Wietenberg de la Albiş, com.Cernat (jud.Covasna), (pag. 161)
• LÁSZLÓ Attila, O aşezare a culturii Gáva în hotarul municipiului Sf.Gheorghe. Raport preliminar. 1998, (pag.171)
• BARTÓK Botond, BORDI Zs. Loránd, Cercetări arheologice în aşezarea de secol IV p.Chr., de la Chilieni (jud.Covasna) (Campania 1998), (pag.173)
• BORDI Zs. Loránd, DÉNES István, Sondaje arheologice la complexul de fortificaţii medievale timpurii din Pădurea Rika, com.Vârghiş. jud.Covasna, (pag.173)
• FERENCZI Sándor , Cercetări arheologice în cetăţile din Trei Scaune, (pag.189)
• BARTÓK Botond, BORDI Zs. Loránd, Cercetări arheologice la Biserica Reformată din Albiş. jud.Covasna, (pag.253)
• HASZMANN Pál, BORDI Zs. Loránd. Pinteni medievali din Muzeul de la Cernat, (pag.263)
• CSEREY Gábor, Urbariile din Baraolt de al sfârşitul sec. al XVIII-lea şi începutul sec. al XlX-lea, (pag.271)
• ALBERT Ernő, Secui în Voivodina în luptele din 1848, (pag.299)
• PÁL Judit, Rolul funcţiei administrative în procesul de urbanizare din scaunele secuieşti, (pag.311)
• CSEREY Zoltán. Desfiinţarea scaunelor secuieşti şi săseşti şi generalizarea organizării pe comitate în Transilvania în 1876, (pag.323)
• TÓTH Szabolcs, Constituirea Partidului Naţional Maghiar din Trei Scaune, (pag.329)
• PATAKY Iván, Date privind problema neparticipării României la agresiunea din 1968 împotriva Cehoslovaciei, (pag.337)
VOLUMUL AL DOILEA
DOCUMENTE
• KRISTÓ Gyula, Despre formarea comitatelor sud-transilvănene, (pag.9)
• VOFKORI László, LENART Ana, Unităţi administrativ-teritoriale istorice şi regiuni etnografice în sudul şi estul Transilvaniei, (pag.27)
ISTORIA CULTURII
• VASS Erzsébet, Clădirea Muzeului din Turda, (pag.39)
• OLASZ Gabriella, Structura urbană specifică şi siturile istorice ale oraşului Târgu Secuiesc, (pag.59)
• CSÁKI Árpád. Misionari franciscani în Trei Scaune în secolele XVII-XVIII, (pag.81)
• CS. BOGÁTS Dénes, Procese de vrăjitoare în Trei Scaune, sec.XVII-XVIII, (pag.91)
• RÁKÓCZY Rozália, Tipărituri mici din 1848-1849 din Transilvania şi din Părţi (Ţara Ungurească) II, (pag.101)
• BENKŐ Levente, Contribuţii la istoria monumentului de la Baraolt, ridicat în amintirea luptelor din 1848, (pag.119)
• SZŐCS János, Ştampile ale comunelor din scaunul Ciuc în Muzeul Secuiesc al Ciucului, (pag.125)
• JÓZSEF Álmos, Ştampilele poştale şi de cenzură ale oraşului Sf.Gheorghe (1835-1948), (pag.141)
• ROEDIGER Lajos (1854-1941), Memorii, (pag.146)
ETNOGRAFIE, MUZEU
• SZ. GAZDA Enikő, Activitatea de etnograf al lui Lajos ROEDIGER, (pag.205)
• MOLDOVAN Nicolae, Instalaţii tehnice ţărăneşti în bazinul Râului-Negru din judeţul Covasna, (pag.213)
• OZSVÁTH Gábor Dániel, Mori şi morari la Cernat, jud.Covasna, (pag.225)
• PÁLFALVI Pál, Plante în medicina umană şi veterinară populară din Sândominic, jud.Harghita, (pag.265)
• SZABÓ Judit, Atropa belladonna L. şi cunoştinţele populare legate de ea la Gorneşti, jud.Mureş, (pag.285)
• SEBESTYÉN DOBÓ Klára, Culegere de folclor din Caşin din 1952 I, (pag.295)
• BENEDEK Éva, Restaurarea unei cărţi din sec. al XVII-lea, (pag.307)
• SZABÓ András, Catalogul colecţiei Imre NAGY din Alsógöd (R.Ungară), (pag.315)
• BÁLINTH Gyula, KARDA Zoltán, MAGYAROSI Sándor, SÁNTA István Zsolt, „Zonă de contact”. 1999 - primăvară (Raport preliminar), (pag.325)
Acta 1999 [descarcă numărul integral (43MB)]
VOLUMUL ÎNTÂI
ŞTIINŢELE NATURII
• LÁSZLÓ Attila, Evoluţia tectonică a ariei Baraolt – Harghita de Sud – Ciuc, reflectată în succesiunea
evenimentelor vulcanice din Harghita de Sud, din perioada pliocen–pleistocenă, (pag.11)
• DÉNES István, Peşterile de la Borsec, (pag.23)
• SÁNTHA Tibor, Istoricul cercetării macromicetelor din Secuime, (pag.29)
• KOCS Irén, Colecţia lui Kálmán László (1900–1996) în Muzeul Naţional Secuiesc II, (pag.49)
• LÁZÁR Zsolt, PÁL-FÁM Ferenc, RIMÓCZI Imre, Date privind macromicetele din tinoavele Secuimii, (pag.67)
• VARGA András, MÉSZÁROS Zoltán, Date privind fauna de Gasteropoda din Transilvania (România)73
• KUTASI Csaba, MUSKOVITS József, ROZNER István, Date asupra faunei de coleoptere de la Rimetea (j.Alba) şi împrejurimile sale, (pag.75)
• KOCS Irén, PODLUSSÁNY Attila, Date asupra faunei Curculionoidea (Coleoptera) de la Rimetea (j.Alba) şi împrejurimile sale, (pag.83)
• FÖLDESSY Mariann, ROZNER István, Date asupra faunei de heteroptere de la Rimetea (j.Alba) şi împrejurimile sale, (pag.89)
• KOVÁCS Zoltán, KOVÁCS Sándor, Semnalarea speciei Micropterix Mansuetella Zeller, 1844 (Lepidoptera, Micropterigidae) din România, (pag.95)
• DEMETER László, HARTEL Tibor, Date despre migraţia de primăvară a broaştei râioase brune (Bufo bufo) la Sighişoara, (pag.99)
• BARTI Levente, Lilieci asfixiaţi în mofetele naturale ale Muntelui Puciosu de la Turia (j.Covasna), (pag.103)
ARHEOLOGIE, ISTORIE
• *** In memoriam László Gyula (1910–1998), (pag.117)
• SZÉKELY Zoltán, Unelte agricole în colecţia Muzeului Naţional Secuiesc din Sf.Gheorghe, (pag.119)
• SZÉKELY Zsolt, Aşezarea neolitică de la Biborţeni (Baraolt, j.Covasna), (pag.125)
• SZÉKELY Zsolt, BORDI Zs. Loránd, Noi periegheze arheologice la Albiş (Cernat, j.Covasna), campania 1999, (pag.131)
• SPÂNU Daniel, Originile stilului animalier scito-siberian, (pag.145)
• SZABÓ Ádám, Titulatura marelui preot din Dacia al cultului imperial, Publius Aelius Antipater, (pag.167)
• BARTÓK Botond, Aşezarea de secol IV p.Chr. de la Chilieni (j.Covasna), campania 1991. Raport preliminar, (pag.173)
• BARTÓK Botond, BORDI Zs. Loránd, Obiecte din metal şi os descoperite în complexul arheologic de la Chilieni (j.Covasna), (pag.175)
• GÁLL Ervin, Însemnele de rang şi stratificarea socială la maghiarii descălecători, (pag.191)
• FERENCZI István, Cercetări arheologice pe valul „Homárka” din Trei Scaune, (pag.217)
• BORDI Zs. Loránd, DÉNES István, Cercetări arheologice la complexul de fortificaţii medieval-timpurii
din Pădurea Rika (campania 1999), (pag.229)
• SZÉKELY Zoltán, Vârfuri de săgeată din perioada arpadiană pe teritoriul j.Covasna, (pag.241)
• BOTÁR István, Material ceramic din perioada arpadiană în colecţia Muzeului Secuiesc al Ciucului, (pag.247)
• FERENCZI Alexandru, Semnele gravate rupestre secuieşti (?) de la Ditrău (1938), (pag.273)
• BORDI Zs. Loránd, Cercetări arheologice în 1999 la biserica reformată de la Albiş (j.Covasna), (pag.291)
• TÓTH István György, Un document privind franciscanii bosniaci din Secuime, din 1638, (pag.297)
• CSÁKI Árpád, Vizite ecleziastice în dioceza reformată Orbai în sec.XVII–XVIII, (pag.303)
• SZ. GAZDA Enikõ, Pedepse ecleziastice în sec. al XVIII-lea în scaunul secuiesc Orbai, (pag.313)
• TÜDÕS S. Kinga, Testamentul lui István Szentkatolnai Polos din 1688 (Testamente transilvănene 1), (pag.325)
VOLUMUL AL DOILEA
DOCUMENTE
• RÁKÓCZY Rozália, LÉNÁRT Anna, Documente paşoptiste româneşti în Viena, (pag.11)
• BONA Gábor, Ofiţerii nemaghiari ai armatei revoluţionare ungare în războiul de independenţă de la 1848–49, (pag.23)
• GAAL György, Biserica unitariană şi şcolile sale în 1848–1849, (pag.37)
• EGYED Ákos, Deputaţi din Trei Scaune în parlamentul ungar din 1848, (pag.57)
• RÁKÓCZY Rozália, VILLÁM Judit, REDL Károly, Tipărituri mici din 1848–1849 din Transilvania şi din Părţi (Ţara Ungurească) III, (pag.59)
• POZSONY Ferenc, Contele Kelemen Mikes de Zăbala şi regimentul de husari „Mátyás”, (pag.69)
• B. GARDA Dezsõ, Jurnale şi memorii ale ofiţerilor paşoptişti din Giurgeu şi Ciuc, referitor la evenimentele militare, (pag.73)
• CSETRI Elek, BEM şi Transilvania, (pag.89)
• DEMÉNY Lajos, Date noi privind istoria tiparului de campanie al lui BEM, (pag.103)
• INCZE László, „Székely Hírmondó”, primul ziar din Trei Scaune, a apărut acum 150 de ani, (pag.109)
• ALBERT Ernõ, Evenimente din Ozun (Trei Scaune), din 1848–1849, (pag.131)
• CSEREY Zoltán, Sf.Gheorghe în 1849–1850, (pag.155)
• DEMETER László, Scrisori ale căpitanului paşoptist István Zathureczky jr. din timpul detenţiei, (pag.165)
• SZABÓ András, Două portrete paşoptiste în colecţia Muzeului Secuiesc al Ciucului (Schiţă privind estetica luptei pentru libertate), (pag.185)
• RÓTH András Lajos, Date privind istoria primului monument de la Lutiţa (j.Harghita), (pag.189)
• TIBOLDI Zoltán, Notiţe referitoare la evenimentele din 1848–1849 în cărţile vechi ale Muzeului Naţional Secuiesc, (pag.195)
MUZEUL
• KOVÁCS Kázmér, Evoluţia conceptului de monument, (pag.201)
• OLASZ Gabriella, Case cu caracter rural în mediu urban, (pag.209)
• MOLDOVAN Nicolae, Ocupaţii şi meşteşuguri practicate de-a lungul timpului pe cuprinsul actualului judeţ Covasna, (pag.215)
• FARKAS Irén, Date noi privind ceramica populară din Ciuc, (pag.229)
• BÁNFALVY Ferenc, Ancadramantul de uşă din 1609 de la Dalnic (j.Covasna), (pag.239)
• HEGYELI Attila, Pragul, un exemplu pentru arhetipul limitei, (pag.241)
• KOZMA Ildikó, Modificări în obiceiurile legate de nuntă între coloniştii bucovineni de la Luduş, (pag.261)
• ZSIGMOND Gyõzõ, Umor periculos (Bancuri politice la maghiarii din România), (pag.267)
• ZSIGMOND Gyõzõ, Raportul programului sociolingvistic „Disszimiláció 1999”, (pag.275)
• SÁNTA István Zsolt, „Zonă de contact” 1999, vara – 2000, iarna (Raport), (pag.279)
• ALBERT Ernõ, Date de arhivă referitoare la ţiganii din Trei Scaune, din sec.XVII–XIX, (pag.283)
• Autori, (pag.301)
Acta 2000/1 [descarcă numărul integral (43MB)]
VOLUMUL ÎNTÂI
ŞTIINŢELE NATURII
• LÁSZLÓ Attila, Date asupra paleogeografiei ariei Harghita de Sud şi a sectoarelor limitrofe, de la sfârşitul Ponţianului până în Pliocenul superior, (pag.9)
• GHIURCA Virgil, Aria de apariţie a mineralelor-geme silicioase de pe Culoarul Mureşului, (pag.21)
• KOCS Irén, Colecţia lui Dr. Dénes Pázmány (1931–1997) în Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.39)
• ROZNER István, Date asupra faunei de heteroptere din Transilvania, (pag.69)
• OROSZ András, Date asupra faunei de cicadine de la Rimetea (j.Alba) şi din împrejurimile sale, (pag.85)
• KOVÁCS Zoltán, KOVÁCS Sándor, Catalogul materialului de Gelechiidae al colecţiei de lepidoptere „László DIÓSZEGHY” din Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.89)
• BARTI Levente, KOVÁCS István, Victimele de vertebrate ale mofetelor din Malnaş-Băi (j.Covasna) (28.02.1999–18.09.2000), (pag.103)
ARHEOLOGIE
• BARTÓK Botond, Culturile eneoliticului târziu din sud-estul Transilvaniei, (pag.115)
• BARTÓK Botond, Catalogul descoperirilor din eneoliticul târziu (post-ariuşdean) în sud-estul Transilvaniei, (pag.143)
• SZÉKELY Zsolt, Ceramica culturii Boian de la Brăduţ (j.Covasna), (pag.151)
• SZÉKELY Zsolt, Cultura Bodrogkeresztúr la Biborţeni (Baraolt, j.Covasna), (pag.161)
• GÁLL Ervin, Rituri şi ritualuri funerare ale descălecătorilor maghiari, din secolul X, în Bazinul Transilvaniei, (pag.169)
• DÉNES István, Valuri medievale în Secuime 1, (pag.215)
• BORDI Zs. Loránd, Raport preliminar privind două cercetări arheologice ale Muzeului Naţional Secuiesc în anul 2000, (pag.237)
NECROLOG
• *** SZÉKELY, Zoltán (1912–2000) (Necrolog), (pag.247)
• *** FERENCZI, Ştefan (1921–2000) (Necrolog), (pag.249)
ISTORIE
• PAKUCS Mária, Testamentul nobilului secui István Lázár al IV-lea (Testamente transilvănene 2), (pag.255)
• FERENCZI Géza, Péter BOD şi scrierea runică secuiască, (pag.263)
• M. HUBBES Éva, Biblioteca lui Péter Bod şi rămăşiţele ei la Odorheiu Secuiesc, (pag.271)
• ALBERT Ernõ, BOÉR Laura, Documente ale trupelor ţariste de ocupaţie din Trei Scaune (26 aug. – 4 sept. 1849), (pag.279)
• BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes, Documente ale francmasonilor din Odorheiu Secuiesc din 1913–1917, (pag.287)
• JÓZSEF Álmos, Scrisori şi alte mărturii scrise din primul război mondial, (pag.297)
• OLÁH Sándor, Exproprierea comunistă a resurselor pe văile Homoroadelor (j.Harghita), 1949–1962, (pag.315)
MUZEU
• KOVÁCS Kázmér, Criterii de evaluare a monumentelor istorice, (pag.333)
• DEMETER Lajos, Cimitirul reformat din Sâncrai (j.Covasna) şi pietrele sale funerare vechi, (pag.343)
• MOLDOVAN Nicolae, Cimitirul mozaic din Vâlcele (j.Covasna), (pag.373)
• BÁLINTH Gyula, Evaluarea demografică a datelor obţinute cu ocazia programului de cercetare „Zonă de contact” în patru localităţi din j.Covasna şi Braşov, (pag.377)
• MAGYAROSI Sándor, Relaţii interetnice în Crizbav (j.Braşov), (pag.404)
Acta 2000/2 [descarcă numărul integral (9MB)]
ŞTIINŢELE NATURII
• LÁSZLÓ Attila, Date asupra evoluţiei paleogeografice a ariei Harghita de Sud şi a sectoarelor limitrofe, în Pleistocen, (pag.9)
• GHIURCA Virgil, Resurse şi perspective de interes gemologic din jud.Neamţ, (pag.23)
• GHIURCA Virgil, Resurse şi perspective de interes gemologic din jud.Suceava, (pag.39)
• RÓTH András Lajos, Contribuţii la cercetările de la Covasna din anul 1904 ale lui Dr. Mór Pálfy, (pag.51)
• HORVÁTH Alpár, Aspecte geografico-turistice ale localităţii Praid (jud.Harghita), (pag.61)
• ZSIGMOND Gyõzõ, Etnomicologia maghiară în pragul secolului XXI, (pag.73)
• SÁNTHA Tibor, Macromicete din împrejurimile com.Ghelinţa (Gelence), jud.Covasna, (pag.81)
• PÁL-FÁM Ferenc, LÁZÁR Zsolt, Date privind macromicetele Mestecănişului de la Reci (jud.Covasna), (pag.93)
• PATAKI Csilla, Date privind Pentatomoidele (Insecta: Heteroptera) din valea râului Iara (jud.Cluj), (pag.99)
• PATAKI Csilla, Date privind preferinţele de hrană a ploşniţelor de varză (Eurydema ventrale), (pag.107)
• KRECSÁK László, HARTEL Tibor, Date noi pentru răspândirea şopârliţei de frunzar (Ablepharus kitaibelii) în Banat şi Oltenia (România), (pag.111)
• HARTEL Tibor, Observaţii privind comportamentul de hrănire al salamandrelor terestre (Salamandra salamandra), (pag.115)
• HARTEL Tibor, Periclitarea existenţei populaţiilor de amfibieni în jud.Mureş, (pag.121)
• BARTI Levente, Date de hibernare a liliecilor în grotele „Ploti” de lângă Valea Crişului (Sepsikõröspatak), jud.Covasna (1988–2000), (pag.127)
• BARTI Levente, Semnalări ale liliacului nordic (Eptesicus nilssonii Keyserling et Blasius) din România, (pag.133)
• BARTI Levente, Preparatele de lilieci din Colecţia István Kohl (Reghin), (pag.139)
• HORVÁTH Alpár, Bibliografia selectivă a revistei Erdélyi Gyopár (1991–2000), (pag.143)
SŢIINŢE ISTORICE
• SZÉKELY Zsolt, Interferenţe şi întrepătrunderi etno-culturale în sud-estul Transilvaniei în epoca bronzului, (pag.159)
• BOTÁR István, Urme de prelucrare a fierului în perioada migraţiilor la Sânsimion (Csíkszentsimon),
jud.Harghita I, (pag.165)
• GÁLL Ervin, Tipologia pieselor din inventarul funerar în secolul X din Bazinul Transilvaniei, (pag.175)
• FERENCZI Géza, Evoluţia abordării maghiare a problematicii sistemului de apărare a graniţelor de est ale Ungariei în timpul Arpadienilor, (pag.211)
• ALBERT Ernõ, Date privind organizarea regimentelor de grăniceri din Transilvania (1762–1764), (pag.231)
• OZSVÁTH Gábor Dániel, Comunitatea de morărit de la Ghidfalău (Gidófalva), Trei Scaune, sec.XVIII–XIX, (pag.237)
• ZACHAR Péter Krisztián, BOÉR Laura, BOÉR Hunor, Descrierea cursurilor de apă din Transilvania din prima jumătate a sec. al XIX-lea, (pag.245)
• PAPUCS András, Linii de căi ferate forestiere din Trei Scaune (jud.Covasna) pe hărţi, (pag.257)
• SZÕCS Miriam, Drumul Patimilor, Cârţa (Csíkkarcfalva), jud.Harghita, (pag.287)
• SZÕCS János, Un medic-chimist uitat, originar din Ciuc, András Gergelyffi (1760–1816?), (pag.301)
• SZÕCS János, Călătoriile lui Mihály Lõrincz din Joseni (Gyergyóalfalu) (1847–1867), (pag.315)
• SZÕCS János, Întemeierea şi dezvoltarea şcolii din Lunca de Jos (Gyimesközéplok), jud.Harghita (1825–1948), (pag.321)
• BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes, Istoria cercului francmason Wesselényi din Zalău, (pag.337)
• ANDREESCU Andreea, Atitudinea statului român faţă de cetăţenii maghiari din Transilvania după 23 august 1944, (pag.349)
• VINCZE Gábor, Două documente privind criza Alianţei Populare Maghiare, de la începutul anului 1946, (pag.355)
• GAGYI József, Contribuţii privind schimbările de denumiri din România de la începutul anilor ’50, (pag.391)
• ZSIGMOND Gyõzõ, Limbajul presei maghiare din Secuime şi transformările politice (1989–1999), (pag.399)
• BOÉR Hunor, „Ţara Secuilor” şi blocul majoritar maghiar estic în 1992, (pag.409)
Acta 2001 (jubiliar) [descarcă numărul integral (6MB)]
• Către cititor, (pag.5)
• BOÉR Hunor, BIRÓ Rózsa, Începuturile Muzeului Naţional Secuiesc, 1875–1881, (pag.7)
• PAIS Ágnes, Géza NAGY în Sf.Gheorghe, (pag.59)
• LÁSZLÓ Attila, Comemorare inedită despre Francisc László din 1937, (pag.85)
• LÁSZLÓ Ferenc, CSUTAK Vilmos, Raportul consiliului director al Muzeului Naţional Secuiesc către Inspectoratul Naţional al Muzeelor şi Bibliotecilor privind activitatea şi situaţia Muzeului în anul 1915, (pag.99)
• SAS Péter, Două scrisori ale lui Károly Kós către Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.111)
• KÓNYA Ádám, BOÉR Hunor, Planuri de decorare interioară a Muzeului Naţional Secuiesc (1911–1943), (pag.115)
• TÓTH Szabolcs, BOÉR Hunor, Activităţi culturale ale Muzeului Naţional Secuiesc în perioada interbelică, (pag.163)
• BOÉR Hunor, Date privind istoria interbelică a Muzeului Naţional Secuiesc, (pag.217)
Acta 2002 (jubiliar) [descarcă numărul integral (4MB)]
• CSÁKI Árpád, Proiectul Arhivelor Naţionale Secuieşti, 1915–1938, (pag.5)
• PAIS Ágnes, OLASZ Gabriella, Restaurarea bisericii de la Delniţa (1935), (pag.21)
• WOLF Tamás, Expediţiile ştiinţifice din Secuime ale Muzeului Naţional Secuiesc (1928–1940), (pag.39)
• KOCS Irén, Corespondenţa colaboratorilor zoologi cu Muzeul Naţional Secuiesc în perioada 1928–1934, (pag.87)
• LÉNÁRT Anna, Date privind activitatea organizatorică a Muzeului Naţional Secuiesc în cercetarea etnografică din perioada interbelică, (pag.127)
• LÉNÁRT Anna, Skansenul maghiar şi Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.155)
• SZÕCS GAZDA Enikõ, Mişcarea „ţesăturilor” şi Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.203)
• BOÉR Hunor, Procesele verbale ale Consiliului de Administraţie din Muzeul Naţional Secuiesc, 1937–1940, (pag.215)
Acta 2003 (jubiliar) [descarcă numărul integral (4MB)]
• BOÉR Hunor, BIRÓ Rózsa, Fondul de Învăţământ Trei-Scaune şi Muzeul Naţional Secuiesc, (pag.5)
• HEREPEI János, Rapoarte directoriale ale Muzeului Naţional Secuiesc, 1939–1944, (pag.37)
• TIBOLDI Zoltán, BOÉR Hunor, László Szabédi şi cauza reţelei muzeale maghiare autonome din România (1946–1947), (pag.133)
• BOÉR Hunor, Procesele-verbale ale conducerii Muzeului Naţional Secuiesc, 1945–1955, (pag.161)
Acta 2006 [descarcă numărul integral (31MB)]
VOLUMUL ÎNTÂI
ŞTIINŢELE NATURII
• BOÉR Hunor, Activitatea de naturalist a lui Iosif Mallász şi muzeul de la Deva, (pag.11)
• PAPUCS András, BOÉR Hunor, Zoltán Török şi Muzeul Naţional Secuiesc (1933–1950), (pag.17)
• GHIURCA Virgil, Un aspect morfologic nemaiîntâlnit la chihlimbarul de la Bozioru (Judeţul Buzău, România), (pag.37)
• GHIURCA Virgil, Resurse şi perspective de interes gemologic din judeţul Bacău, (pag.42)
• PÁL-FÁM Ferenc, BENEDEK Lajos, Macromicete din zona Lacului Sf.Ana, (pag.55)
• PÁL-FÁM Ferenc, Date privind cunoaşterea macromicetelor din Munţii Baraolt, (pag.61)
• BALÁZS Enikõ, MÁTHÉ István, SIMÓ Gabriella, Studiu privind distribuţia populaţiei de vâsc (Viscum album) în grădina botanică din Cluj-Napoca, (pag.69)
• OROSZ András, Date asupra faunei de cicadine (Homoptera: Auchenorrhyncha) din zona Defileului Vârghişului, (pag.77)
• MÁTHÉ István, TÓTHMÉRÉSZ Béla, BIRÓ Vince, BUCS Szilárd, BOKOR Lázár, Fauna de Carabide (Coleoptera) a unui făget montan din Valea Vârghişului (zona Selters, j.Harghita), (pag.81)
• BALOG Adalbert, Date privind nutriţia şi activitatea de prădător a unor specii prădătoare sau parazite de Staphylinidae (Coleoptera) din ecosistemele agrare, (pag.91)
• KOCS Irén, Date privind fauna de gărgăriţe a Rezervaţiei Naturale Csókás–Veczer (Ariuşd, j.Covasna), (pag.103)
• VIZAUER Tibor-Csaba, Date privind fauna de fluturi diurni din zona Secuimii, (pag.109)
• URÁK Tibor, Studiul faunistic şi ecologic al păianjenilor (Arachnida: Araneae) din bazinul superior al Oltului, (pag.117)
• HARTEL Tibor, Dispariţia amfibienilor: ipoteze noi, (pag.139)
• HARTEL Tibor, Date despre activitatea în timpul reproducerii la tritonul comun (Triturus vulgaris) în două băltoace temporare din Valea Târnavei Mari, (pag.153)
• SZÉKELY Viorica, Catalogul sistematic al colecţiei de păsări al Muzeului Haáz Rezsõ din Odorheiu Secuiesc, (pag.161)
• GYÖRGY Károly, Recensământul berzei albe (Ciconia ciconia L.) din 1997 în judeţul Covasna, (pag.173)
• BARTI Levente, VARGA Ágnes, Fauna de chiroptere din Muntele Puciosu (Mţii Ciomad–Puciosu, jud.Covasna), (pag.181)
• BARTI Levente, Rolul poziţiei foramenului mental în determinarea speciilor Neomys (Mammalia, Insectivora Soricidae), (pag.191)
VOLUMUL AL DOILEA
ARHEOLOGIE, ISTORIE
• SZTÁNCSUJ Sándor József, Raportul Gasparetz. Date privind istoria cercetării sitului preistoric Ariuşd, (pag.11)
• DÉNES István, EMÕDI János, Două piese de bronz din peştera Orbán Balázs din Cheile Vârghişului, (pag.27)
• EMÕDI János, Două depozite de bronzuri din peştera Orbán Balázs din Cheile Vârghişului (Peştera Mare de la Mereşti), (pag.31)
• MÉDER Lóránt László, Ceramica hallstattiană de la Poian-Kõhát (j.Covasna), (pag.49)
• ASZTALOS István, Aspecte ale cercetării sistemului defensiv roman din sud-estul Transilvaniei. Castrul roman de la Boroşneu Mare şi garnizoana lui, (pag.65)
• GÁLL Erwin, Contribuţii la datarea variantei unui tip de inel digital, (pag.71)
• DÉNES István, Valuri medievale în Secuime 2, (pag.79)
• BORDI Zs. Loránd, Arcul şi arbaleta în Transilvania de la Descălecatul maghiar până la bătălia de la Mohács, (pag.91)
• B. GARDA Dezsõ, Instituţii autonome secuieşti până la jumătatea sec. al XIX-lea, (pag.103)
• COROI Artur, Gărzile naţionale din Turia de la 1848–1849, (pag.113)
• CSEREY Zoltán, Dezvoltarea economică în Treiscaune în a doua jumătate a sec. al XIX-lea şi în primii ani ai sec. al XX-lea, (pag.137)
• PAPUCS András, Linii de căi ferate industriale din Treiscaune, (pag.147)
• KOLUMBÁN Zsolt, Balás Ernõ (1875–1949), (pag.163)
IN MEMORIAM
• Zathureczky Emília (1823–1905), (pag.189)
• Nagy Géza (1855–1912), (pag.193)
• Barabás Samu (1855–1940), (pag.199)
• Sándor Domanovszky (1877–1955) şi Istoria Culturii Maghiare, (pag.210)
ISTORIA CULTURII
• CSÁKI Árpád, Pascvilul lui Tamás Szonda despre satele din Treiscaune şi despre cele maghiare din Ţara Bârsei, din 1675, (pag.213)
• COROI Artur, Date privind istoria culturii din Transilvania în secolele XVII–XVIII, (pag.223)
• BARABÁS Hajnalka, Vase din cositor în inventarul parohiilor din fosta Eparhie Reformată Kézdi, (pag.237)
• BARTHA Katalin Ágnes, Calendarele vechi din Muzeul Naţional Secuiesc sau genul literar al notiţelor din calendare, (pag.279)
• BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes, Date privind loja „Către cele trei coloane” a francmasonilor braşoveni, (pag.285)
• BOÉR Hunor, Sprijin şi subvenţie centrală a muzeelor şi bibliotecilor ştiinţifice din Transilvania, 1897–1918, (pag.289)
• CSÁKI Árpád, Date privind istoricul cercetării conscripţiilor secuieşti înainte de 1945, (pag.303)
• BOÉR Hunor, Călătorii literare interbelice în România în istoria culturii maghiare, (pag.313)
VOLUMUL AL TREILEA
ETNOGRAFIE
• ALBERT Ernõ, Date privind culpa limbii, respectiv gloaba răscumpărării limbii, (pag.11)
• SZÕCSNÉ GAZDA Enikõ, Date privind etnografia istorică a oraşului Covasna, (pag.17)
• SZÕCSNÉ GAZDA Enikõ, Inventarul unor locuinţe de iobagi la începutul sec. al XIX-lea la Turia de Sus (Turia, j.Covasna), (pag.29)
• DEMETER Éva, Contribuţii la istoria broderiei de Araci, (pag.35)
• BOÉR Imre, Muzeul Naţional Secuiesc şi Herculian (Magyarhermány), j.Covasna, (pag.43)
• N. SZABÓ Magdolna, Pălăria de paie în trecut şi azi. Date privind industria casnică de prelucrare de paie, (pag.53)
• KINDA István, Variante de modernizare în era socialistă şi în prezentul postcomunist. Ţufalău (j.Covasna), 1986–2006, (pag.73)
• OZSVÁTH Gábor Dániel, Sfârşit de mileniu – amurgul morilor tradiţionale din Transilvania?, (pag.89)
• FEJÉR Miklós, Toponimia comunei Zăbala, (pag.105)
• IMREH Lajos, Toponimia Văii Crişului (Sepsikõröspatak), jud.Covasna, (pag.149)
• BOÉR Imre, Toponimia localităţii Herculian (j.Covasna) şi amintiri din perioada interbelică, (pag.163)
Acta 2007 [descarcă numărul integral (30MB)]
• MIHÁLY Vargha, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése 2006–2007, (pag.7)
MUZEOLÓGIA
• Múzeumok határok nélkül. Természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében, (pag.13)
TERMÉSZETTUDOMÁNY
• BOGLÁRKA Kis, ÁRPÁD Szász, ZOLTÁN Pál, Ásványvíz-definíciók és besorolások fejlődése. A TDS-alapú jelenlegi besorolás problémái egy északerdővidéki vizsgálat tükrében, (pag.37)
• ZOLTÁN Pál, KINGA Bálint, Települési talajvíz-szennyezési mintázatok erdővidéki falvak példáján, (pag.49)
• SZÉKELY Viorica, Catalogul colecţiei de plante „Nyárády Erazmus Gyula” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc, (pag.57)
• CSATA Zoltán, VÁNCSA Éva, Didymosphenia geminata, o diatomee invazivă care periclitează ecosistemele de ape de suprafaţă, (pag.69)
• CSATA Zoltán, VÁNCSA Éva, Contribuţii la cunoaşterea faunei de macrozoobentos din apele curgătoare din judeţul Covasna (România), (pag.75)
• VÁNCSA Éva, SÁRKÁNY-KISS Andrei, The Study of Macroinvertebrate Community in the Heavy Metal Polluted Arieş River (Romania), (pag.103)
• ROZNER István, ROZNER György, Adatok Erdély és a Bánság levélbogár-faunájához (Cleoptera: Chrysomelidae), (pag.115)
• ROZNER István, Adatok Erdély és a Bánság cincérfaunájához (Cleoptera: Cerambycidae), (pag.133)
• HARTEL Tibor, NEMES Szilárd, Lack of Adaptive Plasticity in Rana Temporaria Tadpoles Caused by Starvation: An Experimental Study, (pag.143)
• DÓCZY Annamária, BARTI Levente, JÉRE Csaba, Adatok a gyergyótekerőpataki Súgó-barlang denevérfaunájáról, (pag.149)
• BARTI Levente, DÓCZY Annamária, JÉRE Csaba, SZODORAY-PARÁDI Farkas, A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig, (pag.153)
• JÉRE Csaba, DÓCZY Annamária, Prima semnalare a speciei de liliac Myotis Alcathoe Helversen et Heller, 2001 (Chiroptera, Vespertilionidae) din România, (pag.179)
• SZTÁNCSUJ Sándor József, Plastică şi reprezentări zoomorfe din aşezarea eneolitică de la Ariuşd (Erősd), (pag.187)
• MÉDER Lóránt László, Bronzkori balta Lisznyó határából. Adatok a bronzkori kőbalták készítéstechnikájához, (pag.207)
• BERECKI Sándor, BALÁZS ÁLDOR Csaba, O aşezare aparţinând culturii Wietenberg de la Unirea (jud.Alba), (pag.217)
• SZÉKELY Zsolt, A Marosszentanna–Csernyeahov-kultúra emlékei Kézdialbisban (Csernáton község, Kovászna megye), (pag.225)
• KÖRÖSFŐI Zsolt, SZÉKELY Attila, Gepida temető Székelykeresztúron (Szabadság tér, 44. szám – Garázsköz), (pag.231)
• GÁLL Erwin, S-végű hajkarikák megjelenésének ideje az Erdélyi-medencében, (pag.239)
• DÉNES István, Székelyföldi töltésvonulatok 3, (pag.253)
• BORDI Zsigmond Lóránd, Fortificaţiile medievale timpurii din pădurea Rica. Turnul estic, (pag.287)
• BORDI Zsigmond Lóránd, Az Ojtozi-szorosi Rákóczi-vár 2004. évi régészeti kutatása, (pag.301)
• BARABÁS Hajnalka, A dálnoki református templom, (pag.319)
• SERES István, A görgényi Fekete Vaszil. II. Rákóczi Ferenc egy román kapitánya, (pag.355)
• COROI Artur, Kísérlet a székely falutörvények és rendtartások statisztikai módszerekkel való vizsgálatára, (pag.373)
• CSEREY Zoltán, A reformkori eszmék hatása Háromszéken (1830–1848), (pag.405)
• BARTHA Katalin Ágnes, Színháztörténeti jelentőségű kalendárium-bejegyzések a Székely Nemzeti Múzeumban, (pag.417)
• DEMETER Lajos, DEMETER László, Háromszéki honvédek, nemzetőrök, honleányok és honfiak az 1848–49. évi szabadságharcban I. Árkos, (pag.423)
• NAGY Botond, Rendvédelem a magyar–román határon a 19. század második felében, (pag.437)
• BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes, Aradi szabadkőműves páholyok tagnévsorai a dualizmus korából (Szabadkőművesi páholynévsorok Kelet-Magyarországból II.), (pag.455)
• JÁNÓ Mihály, A maksai református templom „kifehérítése”. Adatok a templom középkori falképeinek felfedezéséről, a templom lebontásáról és a kazettás mennyezet elszállításáról 1892–1893-ban, (pag.467)
• DOBOLYI Annamária, Századfordulós építészeti törekvések Kézdivásárhely főterén, (pag.481)
• KOLUMBÁN Zsolt, Balás Ernő (1875–1949) 2, (pag.497)
• TÓTH-BARTOS András, Szociális gondozás Háromszéken 1940–1944 között, (pag.515)
• OBRUSÁNSZKY Borbála, Nyomozás Bálint Gábor hagyatéka után, (pag.527)
NÉPRAJZ
• DANIEL G. Scheint, A székelyek népe Erdélyben (Boér Laura fordítása), (pag.535)
• POZSONY Ferenc, Tájházak Erdélyben, (pag.551)
• VASS Erika, Ház a Homoród mentéről a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Ház- és családtörténeti kutatás Homoródalmáson, (pag.557)
• OLÁH Sándor, „.mindeneknek örök birodalommal.”, (pag.571)
• KINDA István, Vargyas mészégetői múltja és jelene I. Mészégető katlanok a Vargyas- és a Hagymás-patak völgyében, és a Kövesútfeje (Puszta) határrészben, (pag.579)
• KINDA István, „A téglavetéssel erőssen nagy baj van.” Fejezetek a nagyborosnyói cigányok gazdasági és társadalomnéprajzi kutatásából, (pag.597)
• DEMETER Éva, Adalékok az árapataki varrottas történetéhez 2, (pag.623)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, Adalékok a székelyudvarhelyi fazekasság történetéhez és egy terméktípusának azonosításához, (pag.633)
• MIKLÓS Zoltán, Lakáskultúra-váltás a sóvidéki Korondon. A korondi lakásbelsők történeti fejlődése, (pag.657)
• MOHAY Tamás, Bukaresti magyarok a csíksomlyói búcsúban, (pag.677)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, A nagycsütörtöki úrvacsora, (pag.697)
• ALBERT Ernő, Ballada Dancsuj Dávidról, (pag.709)
• SZŐCS Levente, Két publikált népi önéletrajz irodalmi recepciója, (pag.719)
• DIMÉNY Haszmann Orsolya, Írott emlékek az első világháborúból, (pag.727)
• SALLÓ Szilárd, Egy egyén tulajdonában lévő gyászjelentő-gyűjtemény vizsgálata, (pag.739)
• ZSIGMOND Győző, A gomba székelyföldi helyneveinkben, (pag.751)
NEKROLÓGOK
• Nagy Olga (1921–2006) (Pozsony Ferenc), (pag.757)
• Ferenczi Géza (1924–2007) (Hubbes Éva), (pag.761)
• Incze László (1928–2007) (Pozsony Ferenc), (pag.768)
• Gazda László (1933–2007) (Pozsony Ferenc), (pag.771)
Acta 2008 [descarcă numărul integral (120MB)]
• VARGHA Mihály, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2007. november – 2008. október), (pag.7)
MUZEOLÓGIA
• DEMETER Éva, Kísérlet a múzeumlátogatók számának növelésére a Székely Nemzeti Múzeumban (2007-es példák, tervek a jövőre), (pag.21)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
• PÁL Zoltán, KIS Boglárka, SZÉKELY Borbála, Erdővidéki természetes ásványvizek fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata földtani eredetük függvényében, (pag.35)
• SZÉKELY Viorica, Catalogul colecţiei de plante „Bányai János” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc, (pag.49)
• SZÁSZ-FEJÉR János, A zabolai Mikes-park és fás növényei, (pag.59)
• KOCS Irén, Diószeghy László és a Székely Nemzeti Múzeum, 1934–1943, (pag.65)
• SZIRÁKI György, A Nevrorthidae Nakahara, 1915 (Insecta: Neuroptera) család előfordulása a Cserna-hegységben, (pag.87)
• ROZNER István, ROZNER György, Adatok Erdély és a Bánság lemezescsápú bogárfaunájához (Coleoptera: Lamellicornia), (pag.91)
• HARTEL Tibor, ÖLLERER Kinga, How many populations are there? On the need for delimiting amphibian populations, (pag.99)
• HEGYELI Zsolt, Az északi szöcskeegér, Sicista betulina (Rodentia: Dipodidae) újabb jelzése Romániából, (pag.115)
• RÉGÉSZET–TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK
• LÁSZLÓ Attila, Egy erdélyi régész az őskori világról a 20. század elején. Gondolatok László Ferenc Az ember a kőkorszakban című írásáról, (pag.123)
• LÁSZLÓ Ferenc, Az ember a kőkorszakban, (pag.135)
• SCHÖBEL Gunter, Hans Reinerth (1900−1990) – Karriere und Irrwegeeines Siebenbürger sachsen in der Wissenschaft während der Weimarer zeit und des Totalitarismus in Mittel- und Osteuropa, (pag.145)
• KÖRÖSFŐI Zsolt, A Marosszentanna–Černjachov-kultúra három temetkezése Rugonfalva-református papilak lelőhelyén, (pag.189)
• MAKKAY János, Siculica Hungarica – Nagy Gézától László Gyuláig, (pag.209)
• BORDI Zsigmond Lóránd, Középkori kardok a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben, (pag.241)
• DERZSI Csongor, SÓFALVI András: Régészeti kutatások a kányádi középkori templomnál (2005–2006), (pag.267)
• CSÁKI Árpád, „Kapikiha vala Székely Mojses” – Egy háromszéki diplomata I. Apafi Mihály fejedelem idejében, (pag.287)
• TÜDŐS S. Kinga, Csíksomlyói végtisztesség – A székelyek generálisa, I. Mikes Kelemen végrendelete és temetése (1685–1687), (pag.295)
• TÓTH Zsombor, Egy kora újkori familiárisi kapcsolat kérdései: Cserei Mihály esete gróf altorjai Apor Istvánnal (1692–1703) (előtanulmány), (pag.309)
• COROI Artur, A dálnoki magánerdő-birtokosok 1804-béli erdőrendtartása, (pag.319)
• CSEREY Zoltán, A jobbágyság Háromszéken az 1848-as forradalom idején, (pag.347)
• RÁKÓCZY Rozália, „Nyomatik a csíksomlyói zárda betűivel”, (pag.355)
• DEMETER Lajos, DEMETER László: Háromszéki honvédek, nemzetőrök, honleányok és honfiak az 1848–49. évi szabadságharcban II. Aldoboly, (pag.369)
• NAGY Botond: Az osztrák–magyar–román külkereskedelem szállítóeszközei 1. A szárazföldi szállítás struktúraváltásának körülményei, (pag.377)
• TÓTH Szabolcs Barnabás, Oltáregyletek Háromszéken, (pag.391)
• BIRÓ Rózsa, Kós Károly politikai iratai a Székely Nemzeti Múzeumban, (pag.401)
• TÓTH Szilárd, Incidente sângeroase la alegerile parlamentare din 1928 la secţia de votare din com.Olteni (jud.Trei-Scaune), (pag.419)
• MAGYAROSI Imola, Varga Nándor Lajos falfestményei az aldobolyi Hollaky-kúriában, (pag.427)
• DOBRA Judit, Árgirus nyomai a Székelyföldön – az Árgirus-téma a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárában az első világháborúig terjedő időszakban, (pag.441)
• BARABÁS Hajnalka, Adatok Kézdialbis épített örökségéhez és egyházi műkincseihez, (pag.461)
NÉPRAJZ
• KOVÁCS Árpád, NYÁRÁDI Zsolt, A tarcsafalvi unitárius egyházközség a 18–19. században az egyházközség levéltári forrásai alapján, (pag.481)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, A székelyudvarhelyi fazekasság a céh- és ipartársulati jegyzőkönyvek tükrében, (pag.497)
• SÁNDOR-ZSIGMOND Ibolya, Árukészlet és üzletvitel egy fűszer- és vegyeskereskedésben a két világháború közötti Sepsiszentgyörgyön, (pag.509)
• KINDA István, Vargyas mészégetői múltja és jelene II. Mészégető katlanok a Rikában és a Nádas-patak völgyében, (pag.527)
• TÁNCZOS Vilmos, 777 proverbium Csíkszentkirályról, (pag.543)
• OLOSZ Katalin, Háromszéki népballadák Kanyaró Ferenc hagyatékában, (pag.581)
• DEMETER Lajos, „Hallottátok, Szemerján mi történt…?” (A szemerjai postarablás története), (pag.601)
• MAGYAR Zoltán, Kászoni népmondák, (pag.611)
• MIKLÓS Zoltán, A hiedelmek funkciója egy személy életében. Egy klézsei adatközlő hiedelemrepertoárjának értelmezési lehetőségei, (pag.627)
• POZSONY Ferenc, Székelykapuk Kolozsváron?, (pag.639)
• ZSIGMOND Győző, A gomba mint étel a magyar néphagyományban, (pag.653)
• PETI Emese, Egy háromszéki értelmiségi naplójának értelmezési lehetőségei, (pag.671)
• DEMETER Éva, A stopposok. Egyetemi hallgatók utazásai az E60-ason az 1990-es évek második felében, (pag.679)
IN MEMORIAM
• Dénes István (1954–2005) (BOÉR Hunor), (pag.693)
Acta 2009 [descarcă numărul integral (186MB)]
• VARGHA Mihály, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2008. november – 2009. október), (pag.7)
MÚZEUM ÉS ÖRÖKSÉG
• BOÉR Hunor, Egy fél évszázaddal ezelőtti kísérlet: a Székelyföld múzeumi évkönyve, 1957–1959, (pag.31)
• BARTHA Zonga, Múzeumpedagógia a Székely Nemzeti Múzeumban – Éves beszámoló 2008–2009-ben
megvalósult sepsiszentgyörgyi gyermekprogramokról, (pag.41)
• DIMÉNY Erika, Múzeumpedagógia a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban – Együttműködés a múzeum és az iskolák között, (pag.53)
• HASZMANN D. Orsolya, Mit üzennek a múzeumi vendégkönyvek?, (pag.65)
• DANIEL Rita, Jönnek elegen – Tamásiért es, másért es – A farkaslaki turizmus működése, (pag.85)
• SARUDI Sebestyén József, Documentarea patrimoniului construit la scara localităţilor în zonele locuite de maghiari din Transilvania, (pag.97)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
• SZABÓ Miklós, Adatok a Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványkincseinek kutatásához
(1956), (pag.113)
• VÖRÖSVÁRY Béla, A csíktaplocai Vasfúvó-domb, (pag.123)
• SZÉKELY Viorica, Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu
Secuiesc, (pag.131)
• ROZNER István, Adatok Erdély és a Bánság pattanóbogár-faunájához (Coleoptera: Elateriade), (pag.123)
• KOCS Irén, Köntzei Gerő levelezése és kapcsolódó levelezés a Székely Nemzeti Múzeummal, 1933–1980, (pag.145)
RÉGÉSZET–TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK
• SZTÁNCSUJ Sándor József, Az Erősd-kultúra emberábrázolásai, (pag.185)
• ROSKA Márton, A zabolai tőr tipológiai és művelődéstörténeti jelentősége, (pag.207)
• GÁLL Erwin, GERGELY Balázs, Kolozsvár 10–13. századi temetőinek és szórványleleteinek kutatástörténete, (pag.215)
• BORDI Zsigmond Lóránd, Dobó templomai, (pag.227)
• BORDI Zsigmond Lóránd, MÉDER Lóránt László: A kálnoki református templom régészeti kutatásának
rövid ismertetése, (pag.261)
• CSÁKI Árpád, Adatok a kálnoki református templom történetéhez, (pag.283)
• PÁL-ANTAL Sándor, A háromszéki mezővárosok a 18. század elején, (pag.291)
• CSEREY Zoltán, Vásározás, vásári szokások a régi Sepsiszentgyörgyön, (pag.305)
• COROI Artur, A háromszéki Kilenc falu közös erdejének törvénye, 1713 (I. rész), (pag.311)
• NYÁRÁDI Zsolt, A sükői református egyházközség mindennapjai a 19. század végéig az egyházközségi levéltár tükrében, (pag.363)
• GARDA Dezső, A gyergyószentmiklósi örmény kereskedők, (pag.391)
• BALÁZS Áldor Csaba, Manor tokens used in the 19th century in Banat, (pag.435)
• SÜLI Attila, A nemzetőrség és a „Kossuth-lovagok” szervezése Háromszéken, 1848, (pag.441)
• DEMETER Lajos, Katona lettem nem bánom. – Benedek Sándor szüleihez írt levelei, (pag.461)
• RÁKÓCZY Rozália, 1848–49-es erdélyi és partiumi vonatkozású kisnyomtatványok 4, (pag.469)
• TÓTH Szabolcs, A háromszéki királyi törvényszék székhelyéért folytatott küzdelem, 1875, (pag.493)
• NAGY Botond, Az osztrák–magyar-román külkereskedelem szállítóeszközei 2. A vasúti csatlakozások első üteme, (pag.501)
• COROI Artur, Benedek Elek levelezése L. Gyárfás Gizellával, (pag.513)
• TÓTH Szilárd, A „kultúrzóna” – szükség vagy politikai cél? Gondolatok a két világháború közötti román
tanügyi törvények kapcsán, (pag.525)
• NAGY Éva, Az Országos Magyar Párt választási részvétele Brassó megyében (1926–1937), (pag.533)
• BOÉR Hunor, Csutak Vilmos Székely Nemzeti Múzeuma, (pag.547)
NÉPRAJZ
• BALASSA M. Iván, A homoródszentpéteri karzat az 1520-as évekből, (pag.573)
• MOLNÁR István, Adalék a Nyikó mente népi mezőgazdálkodásának ismeretéhez, (pag.585)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, A kézdivásárhelyi fazekasság végnapjai – Balassa Iván 1942-es kézdivásárhelyi
felmérésének margójára, (pag.595)
• SÁNDOR-ZSIGMOND Ibolya, A fi atfalvi kastély és lakóinak életmódja egy 1805-ös conscriptio alapján, (pag.605)
• MIKLÓS Zoltán, Útkeresés – Az államosítás és a dekollektivizáció hatása Sándortelke agrárközösségére, (pag.623)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, A hozomány mint egyéni interpretáció, (pag.633)
• DEMETER Lajos, Adalékok a meggyilkolt csendőr (Butyka Imre) balladájához, (pag.643)
• MAGYAR Zoltán, Népmondák a Felső-Nyárád mentén, (pag.653)
• SZŐCS Levente, Biográfi ák gyergyói újságokban a 20. század elején és végén, (pag.663)
• KINDA István, Normasértés és deviancia – Gyakoribb vétségek és bűnök a moldvai csángó közösségekben, (pag.671)
• PETI Lehel, Krízishelyzeteket artikuláló vallásos tartalmú álmok egy moldvai csángó településen, (pag.695)
• KINDA István, Álom, látomás vagy realitás? A halál és a visszajáró halott hiedelemköre egy moldvai csángó család narratíváiban, (pag.711)
• FODOR Attila, Egy aranyosrákosi asszonyhoz kapcsolódó hiedelemképzetek, (pag.719)
Acta 2010 [descarcă numărul integral (66MB)]
Előzékoldalak
• VARGHA Mihály, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2009. november – 2010. október), (pag.7)
MÚZEUM ÉS ÖRÖKSÉG
• TÓTH Zsuzsanna, Az Apor-kódex restaurálása (2009–2010), (pag.31)
• DIMÉNY Erika, A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum 2009–2010-es múzeumpedagógiai foglalkozásai, (pag.73)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
• SZÉKELY Viorica, Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” a Muzeului „Molnár István” din Cristuru Secuiesc, (pag.85)
• PETRÁSS Katalin, MÁTIS Attila, BERDE Lajos, Az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) a Rétyi Nyírben, (pag.99)
• KOCS Irén, A Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében található, Székelyföldön gyűjtött ormányosalkatú bogarak fajlistája (Coleoptera: Curculionoidea), (pag.105)
• ROZNER István, Adatok Erdély, Partium és a Bánság dögbogár, sutabogár és sajkabogár faunájához (Coleoptera: Silphidae, Histeridae, Scaphidiidae), (pag.123)
• URÁK István, SAMU Ferenc, MÁTHÉ István, BALOG Adalbert, Arachnológiai (Arachnida: Araneae) kutatások a Mohos-tőzeglápban, (pag.127)
• MOLNÁR Lídia, Adatok az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) téli táplálkozásához Sepsiszentgyörgyön köpetvizsgálatok alapján, (pag.145)
• BARTI Levente, First record of Pipistrellus kuhlii (Chiroptera: Vespertilionidae) from Transylvania and a morphological approach to the lepidus taxon, (pag.155)
RÉGÉSZET–TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK
• LÁSZLÓ Attila, SZTÁNCSUJ Sándor József, Vase cu torţi pastilate, descoperite în aria Ariuşd–Cucuteni – Unele probleme privind evoluţia şi cronologia culturii Ariuşd în sud-estul Transilvaniei, (pag.171)
• BORDI Zsigmond Lóránd, ZĂGREANU Radu Iustinian, Auxilia de la Olteni – Controverse şi interpretări, (pag.195)
• DEAC Dan, Trei statuete egiptene de tip ushabti din colecţia Muzeului Naţional Secuiesc din Sf. Gheorghe, (pag.219)
• PUSKÁS József, 16–17. századi kályhaszemek és kályhacsempe-töredékek egy nyújtódi pincéből (Kovászna megye), (pag.227)
• COROI Artur, A háromszéki kilenc falu közös erdejének törvénye, 1713 (II. rész), (pag.235)
• CSÁKI Árpád, Szárazság és pestis Háromszéken 1717–1720-ban, (pag.277)
• DEZSŐ Garda B., A gyergyói szarvasmarha útja, (pag.289)
• RÁKÓCZY Rozália, A katonarenden lévők szabályozása Csíkszéken a Székely Határőrség iratainak tükrében, (pag.301)
• DEMETER Lajos, DEMETER László, Háromszéki honvédek, nemzetőrök, honleányok és honfiak az 1848–49. évi szabadságharcban III. Angyalos, (pag.311)
• BÁN Attila, Az ágyúgyártás különös nehézségei Háromszéken 1848–1849-ben, (pag.323)
• SÜLI Attila, A Brassó-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben, (pag.339)
• BORDI Zsigmond Lóránd, A második kökösi csata, 1849. július 2., (pag.355)
• SZALKAI Gábor, A 19. századi közúti forgalom jellegzetességei Magyarországon és Háromszéken, (pag.395)
• NAGY Botond, Megélhetési taktikák válság idején: kézdivásárhelyi csizmadia- és cipészmesterek az osztrák-magyar–román vámháború körülményei között, (pag.417)
• DIMÉNY Attila, Kézdivásárhely polgári fejlődésének belső tényezői a 20. század közepéig, (pag., (pag.445)
• TÓTH Szabolcs Barnabás, A Sepsiszentgyörgyi Olvasóegylet/Kaszinó története (1835–1946), (pag.459)
• PÉNZES Lóránd, A sepsiszentgyörgyi Sancta Maria-intézet: zárda, árvaház, óvoda, elemi leányiskola, leánygimnázium, óvónőképző, (pag.481)
NÉPRAJZ
• SZACSVAY Éva, Die Botschaft der Bilder in der dekorativen Kunst: Kalvinistische Kirchenkunst – ungarische Volkskunst, (pag.499)
• DEMETER Éva, Hímzés Felsőrákosról, mintarajzok Alsórákosról, Vargyasról, (pag.515)
• LOVÁSZ Réka, Szemelvények a mezőpaniti református egyházközség 19. századi életéből a levéltári források tükrében, (pag.523)
• POZSONY Ferenc, Orbaiszéki települések társadalmának változása, (pag.535)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, Polgárosodás és modernizáció Orbaiszéken – A kovásznai fürdők példája, (pag.565)
• BUZÁS Miklós, VASS Erika, Két kép – Lozsád népi építészete, 1908, 2008, (pag.579)
• KINDA István, Az élettér és lakáskultúra főbb sajátosságai a háromszéki cigányoknál, (pag.589)
• ZOLYOMI Emőke-Gyöngyvér, A pránanadi gyógyítók tevékenysége Borszéken, (pag.609)
• OLOSZ Katalin, Újabb adatok a meggyilkolt csendőr (Butyka Imre) balladájához, (pag.623)
• KONSZA Samu, Önéletrajzi írások (közlő: Konsza Júlia), (pag.651)
• SZŐCS Levente, „Életrajzom a Szinpadon” A gyergyócsomafalvi Köllő Teréz népi önéletrajzának értelmezése, (pag.669)
• ALBERT Ernő, A csíkdánfalvi huszár Lukács Károly népi kéziratos füzete (1910–1913), (pag.681)
• ZSIGMOND Júlia, Kéziratos füzet Márkosfalváról az 1940-es évekből, (pag.705)
• BOÉR Hunor, A történeti Erdély magyar népességének területi tagolódása 2002-ben, (pag.715)
NEKROLÓG
• Coroi Artur (1948–2010), (pag.733)
Acta 2011 [descarcă numărul integral (66MB)]
• VARGHA Mihály, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2010. november – 2011. október), (pag.7)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
• JÁNOSI Csaba, BERSZÁN József, PÉTER Éva, A Csomád-hegység ásványvizes fürdői, (pag.41)
• VÖRÖSVÁRY Gábor, Adatok a Gyergyói- és Csíki-medence kultúrflórájának ismeretéhez, (pag.57)
• URÁK István, MÁTHÉ István, Csíki-medencei lápok pókjainak (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata, (pag.75)
• ROZNER István, Kovászna megye levélbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae), (pag.91)
• KUTASI Csaba, TALLÓSI Béla, A Csukás futóbogarai (Coleoptera: Carabidae), (pag.105)
• KOCS Irén, PODLUSSÁNY Attila, TALLÓSI Béla, KUTASI Csaba, ROZNER István, ÁDÁM László, Adatok a Csukás-hegység bogárfaunájához (Coleoptera), (pag.111)
• BARTI Levente, Unusual occurrence of the bicoloured white-toothed shrew (Crocidura leucodon, Soricomorpha: Soricidae) in a mature beech forest in the Ciomad-Puturosu Mountains (Eastern Carpathians, Central Romania), (pag.119)
RÉGÉSZET
• SZTANCS Diana-Maria, BELDIMAN Corneliu, Artefacte din materii dure animale aparţinând culturii Ariuşd-Cucuteni în colecţia Muzeului Naţional Secuiesc, (pag.127)
• ZĂGREANU Radu Iustinian, Roman lamps in the collection of Székely National Museum, (pag.169)
• BORDI Zsigmond Lóránd, A sepsiszentkirályi unitárius templom régészeti kutatása, (pag.177)
TÖRTÉNELEM
• NYÁRÁDI Zsolt, REJTŐ András, Tordátfalva és egyháza (Adatok a 18–19. Századi unitárius egyházközségi levéltári forrásokból), (pag.227)
• DEZSŐ Garda B., Gyergyó a 18–19. század fordulóján keletkezett források tükrében, (pag.257)
• SÜLI Attila, A szabadságharc hősi halottja: zabolai gróf Mikes Kelemen ezredes (1820–1849), (pag.267)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, A Zathureczky család székelyföldi ága a 19. Században. Gazdaság- és mentalitástörténeti vázlat, (pag.283)
• NAGY Botond, Székely kivándorlás és hivatalnoki magatartás Háromszéken, (pag.297)
• NAGY Szabolcs, Az 1916-os román megszállás egy sepsiszentgyörgyi patikus szemével, (pag.307)
• KOSZTA István, Ki ment, kit vittek 1916 őszén Orbai járásból, (pag.339)
• NAGY Szabolcs, Egy székely város közállapotai az első világháború végén, (pag.349)
• TÓTH-BARTOS András, Adatok Kézdivásárhely 1940–1944 közötti történetéhez, (pag.355)
KÖZGYŰJTEMÉNY ÉS TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG
• SZEKERES Attila István, A sepsiszentgyörgyi állami levéltárban őrzött háromszéki armálisok címerei, (pag.375)
• TIRON Tudor-Radu, Lespedea funerară de la Budila (jud. Braşov) a Josephei Zenone di Castelceriolo (Observaţii genealogice şi heraldice), (pag.385)
• BERNÁD Rita, PÉNZES Lóránd, A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára, (pag.393)
• ZEPECZANER Jenő, Székelyföldi céhpecsétek, (pag.409)
• DIMÉNY Erika, Használat és szoros megtartás végett kiadott rendszabályok – 19. Századi kiváltságlevelek a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum gyűjteményében, (pag.425)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
• COROI Artur, Baróti Cserei János deák élete és pályája, (pag.447)
• TÓTH Zsombor, Egy kora újkori székely fiatalember műveltsége: Cserei Mihály kiadatlan dialektika jegyzete 1684-ből (esettanulmány), (pag.483)
• CSÁKI Árpád, Nagysolymosi Incze Simeon erdővidéki református esperes kalendáriumi bejegyzései (1810–1853), (pag.493)
• TÓTH Szabolcs Barnabás, A Háromszéki Árvafiú- és Szeretetház Alapítványai, (pag.503)
• DIMÉNY Attila, A kézdivásárhelyi polgárság egyesületi élete a 19. század második felétől a 20. század közepéig, (pag.511)
• DOBOLYI Annamária, Épületmesterek és a Szépítő Bizottság tevékenysége Kézdivásárhelyen a 19–20. század fordulóján, (pag.543)
• DOBOLYI Annamária, A kézdivásárhelyi kis sétatér és gőzfürdő, (pag.555)
• BARABÁS Hajnalka, Egy felvidéki üvegműves és játékkészítő Sepsibükszádon, (pag.563)
• DIMÉNY Haszmann Orsolya, Végh Antal emlékezete, (pag.593)
NÉPRAJZ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
• POZSONY Ferenc, Család- és háztartásszerkezet Páván (2010), (pag.615)
• NAGY Zsolt, Egy monokultúrára szakosodott székely település – Almatermesztés Gegesen, (pag.623)
• SZŐCS Levente, A népi önéletrajz funkciói, (pag.635)
• KINDA István, Egy száztíz esztendős vőfélykönyv Erdővidékről, (pag.653)
• OLOSZ Katalin, Történetek a fehéregyházi Haller grófokról, (pag.659)
• ALBERT Ernő, Kriza János születésének 200. évfordulójára (Vallomás), (pag.667)
• VAJDA András, A szakrális ter(ek) íráshasználata Sáromberkén, (pag.687)
• FURU Árpád, „A szent vallás és az virtus virágozzék áldás s a békesség e fal közt lakozzék” – Évszámos házfeliratok Torockón, (pag.699)
• SALLÓ Szilárd, A Messenger arcai – A hangulatjelek szerepe az internetes kommunikációban, (pag.709)
IN MEMORIAM
• Kónya Ádám (1925–2008), (pag.727)
Acta 2012-2013 [descarcă numărul integral (89MB)]
• VARGHA Mihály, Raportul de activităţi al Muzeului Naţional Secuiesc (noiembrie 2011 – octombrie 2013), (pag.7)
ŞTIINŢELE NATURII
• KIS Boglárka Mercedesz, KÁRMÁN Krisztina, Adatok a székelyföldi ásványvizek stabilizotóp geokémiai kutatásához, (pag.33)
• KŐVÁRI István, Kisvízi időszakok vizsgálata a Kovászna-patak felső szakaszán, (pag.39)
• KISGYÖRGY Blanka, Kastélyparkjainkról, (pag.45)
• URÁK István, MÁTHÉ István, A Lucs-tőzegláp pókjainak (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata, (pag.59)
• KOCS Irén, Adatok a Vargyas-szoros és környékének ormányosalkatú bogárfaunájához (Coleoptera: curculionoidea), (pag.75)
• IMECS István, UJVÁRI Krisztián-Róbert, Antropogén források és azok hatása a Csíki-medence tíz patakjának halállományára, (pag.85)
• MOLNÁR Lídia, Adatok az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) téli táplálkozásához Sepsiszentgyörgyön köpetvizsgálatok alapján, (pag.99)
• LEVENTE Barti, The edible dormouse (Glis glis), as a cave-dwelling species in Romania, (pag.107)
ARHEOLOGIE
• LÁSZLÓ Attila, Székely Zoltán, a régész, (pag.117)
• BORDI Zsigmond Lóránd, JÓZSA Lajos, Egy elfeledett régészeti lelőhely: a miklósvár–nagymátyás-pataki telephely, (pag.127)
• BORDI Zsigmond Lóránd, BOÉR Laura, Adalékok a Székely Nemzeti Múzeum történetéhez: Vasady Nagy Gyula és Carl Gooss levelezése, 1876–1878, (pag.139)
• PUSKÁS József, Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához I., (pag.155)
• NYÁRÁDI Zsolt, BOTHA Zoltán, Régészeti kutatások a kisgalambfalvi Galat-tetőn (1938, 1954, 1956–1960), (pag.207)
• BORDI Lóránd Zsigmond, POPA Alexandru, Castrul roman de la Boroşneu Mare: o sută de ani de la prima cercetare arheologică sistematică, (pag.261)
• SZÉKELY Zsolt, Fejezetek az erdélyi limes-kutatás történetéből, (pag.309)
ISTORIE
• DEMETER Lajos, SÜLI Attila, Források Háromszék hadiiparának történetéhez (1848–1849), (pag.317)
• SÜLI Attila, Németh László kormánybiztosi irataiból, (pag.329)
• NAGY Szabolcs, Impériumváltás Sepsiszentgyörgyön 1918–1919, (pag.345)
• DEMETER Lajos, A sepsiszentgyörgyi Hősök temetője, (pag.357)
• GARDA Dezső, Gyergyószentmiklós közélete az első világháború utáni években és az Országos Magyar Párt, (pag.381)
• MAGYAROSI Sándor, A 27. székely könnyűhadosztály első napjai a keleti fronton, (pag.399)
COLECŢII ŞI PATRIMONIU ISTORIC
• SZEKERES Attila István, Címereslevelek a sepsiszentgyörgyi állami levéltárban, 2., (pag.415)
• CSÁKI Árpád, A kézdialbisi harangtorony 17. századi feliratos köve, (pag.437)
• CSIKÓS Júlia, Adalékok Ráday Eszter könyvtárának rekonstrukciójához, (pag.443)
• TAMÁS Sándor, Erdély „hibás” miniatűr térképe Abraham Ortelius atlaszában, (pag.477)
• COROI Artur, Adalékok Kézdivásárhely és vidéke kapcsolataihoz a 15–20. században, (pag.483)
• PÉNZES Lóránd, A bodzavámi vesztegintézet káplánsága, (pag.513)
• TÓTH Szabolcs Barnabás, Adatok a háromszéki dalárdák és dalegyletek történetéhez (1870–1914), (pag.541)
• CSÁKI Árpád, Dr. Nagy Jenő családi címere és ex-librise Keöpeczi Sebestyén Józseftől (1932), (pag.551)
• BOÉR Ilka, Balogh Jolán-levelezés a Székely Nemzeti Múzeummal (1932, 1941), (pag.559)
CULTURĂ ŞI SOCIETATE
• POZSONY Ferenc, A népi kultúra területi tagolódásának vizsgálata, (pag.571)
• ALBERT Ernő, Faragó József (1922–2004), (pag.581)
• BALASSA M. Iván, Dálnoki 18. századi galambbúgos kapuk, (pag.599)
• SZŐCSNÉ Gazda Enikő, MIHÁLY Ferenc, A barátosi református templom kazettás mennyezete, (pag.625)
• SZACSVAY Éva, Templomberendezés és templomhasználat Homoródszentlászlón, (pag.645)
• FÜREDER Balázs, A kürtőskalács készítésének változásai, (pag.667)
• DIMÉNY Attila, Migráció és társadalmi mobilitás Kézdivásárhelyen a 19–20. század fordulóján, (pag.675)
• KINDA István, „Furfangos úri hunczutságok” és megszorító intézkedések Székelyföldön a 20. század első felében, (pag.687)
• KOLUMBÁN Zsuzsa, A „nemi bűnözés” és társadalom általi megítélése Udvarhely vármegye területén a 19. század folyamán, (pag.695)
• PAKOT Levente, Családok és nemzedékek..., (pag.709)
• NAGY Zsolt, A halott-tisztelet kegyeleti helyszínei, (pag.721)
• VAJDA András, Az információátadás szóbeli és írott formái a nyilvános térben Sáromberkén, (pag.739)
• DIMÉNY H. Árpád, Egy csernátoni vőfély a 21. században, (pag.755)
Acta 2014-2015 [descarcă numărul integral (125MB)]
• VARGHA Mihály, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2013 november - 2015 október), (pag.7)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
• ZSIGMOND Andreea-Rebeka, KÖKÖSI Judit, MAY Zoltán, Kútvizek kémiai minősítése Illyefalva (Ilieni, Kovászna megye, Románia) község településein, (pag.23)
• KOCS Irén, Bibó József (1843-1914) herbáriumi gyűjteménye a Székely Nemzeti Múzeumban, (pag.39)
• SÁRKÁNY-KISS Endre, DEMETER László, Identification o/vertigo angustior (Jeffreys, 1830), vertigo moulinsiana (Dupuy, 1849) and associated species in the lower Ciuc basin, (pag.71)
• ROZNER István, TALLÓSI Béla, Adatok a Háromszéki-havasok, Kommandó levélbogár-faunájához
(Coleoptera: Chrysomelidae), (pag.85)
• SOS Tibor, Further data on the distribution ofTransylvanian smooth newt (Lissotriton vulgáris ampelensis Fuhn 1951) in Romania, (pag.91)
• HEGYELI Zsolt, SOS Tibor, Distribution andpopulation size ofthe moor frog (Rana arvalis) in the Râul Negru/Feketeügy River Basin, (pag.95)
RÉGÉSZET-TÖRTÉNELEM
• BÁLINT Ildikó, Orvosok az erdélyi fejedelemség korában, (pag.107)
• SZEKERES Attila István, The sun and crescent in the seal ofthe Szekler Community, (pag.117)
• BORDI Zsigmond Lóránd, A lemhényi Szent Mihály-hegyi erődített templom a 2011. évi régészeti kutatások tükrében, (pag.131)
• CSÁKI Árpád, Levéltári adatok a lemhényi római katolikus egyházközség múltjára és a Szent Mihály plébániatemplom építéstörténetére vonatkozóan, (pag.171)
• CSÁKI Árpád, Gróf Teleki Krisztina zabolai udvarházának gazdasági leltára 1770-ből, (pag.185)
• SÜLI Attila, A honvédség szervezése Erdélyben 1849-ben, (pag.195)
• SÜLI Attila, Válogatás Németh László sajtócikkeiből, nyomtatványaiból és kormánybiztosi irataiból. II. rész, (pag.249)
• RÁKÓCZY Rozália, 1848-1849-es erdélyi éspartiumi vonatkozású kisnyomtatványok V, (pag.265)
• RÁKÓCZY Rozália, Egy rendszertelenül megjelenő periodika 1848-1849-ben: az Armee-Bulletin, (pag.299)
• CSEREY Zoltán, Fények és árnyak a Székely Mikó Kollégium történetében, (pag.315)
• PÉNZES Lóránt, Történelemoktatás a Székely Mikó Kollégiumban a 19. század végétől a 20. század közepéig, (pag.325)
• VINCZE Zoltán, Kovács István, a Székely Nemzeti Múzeum éremtárának rendezője (1912-1915), (pag.341)
• BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes, A kolozsvári Unió páholy jelvénye, (pag.353)
• TÓTH Szabolcs, Adatok a háromszéki dalosmozgalom két világháború közötti történetéhez, (pag.361)
• MAGYAROSI Sándor, „Járásparancsnok testvérnek jelentem!" A háromszéki népőrség története (1944. december 2. - 1945. június 20.), (pag.381)
• VARGHA Mihály, A Gábor Áron-ágyú hazahozatalának rövid története, (pag.415)
GÖDRI FERENC-EMLÉKKONFERENCIA (2012)
• ÁRVAY Katalin, Gödri Ferenc irodalmi munkássága, (pag.427)
• CSÁKI Árpád, A helytörténész Gödri Ferenc, (pag.435)
• CSEREY Zoltán, Sepsiszentgyörgy önkormányzatiságra való törekvései a 19. század második felétől az első világháborúig, (pag.441)
• DEMETER Lajos, Négy Gödri Ferenc másfél évszázada Sepsiszentgyörgyön, (pag.447)
• SZEKERES Attila István, Gödri Ferenc szerepe Sepsiszentgyörgy címerének alakulásában, (pag.455)
• TÓTH Szabolcs Barnabás, Egyesületi élet Sepsiszentgyörgyön Gödri Ferenc idején, (pag.471)
KULTÚRA ÉS TÁRSADALOM
• POZSONY Ferenc, A székely kürtőskalács, (pag.497)
• NAGY Zsolt, A fajidegen fákon termő alma hiedelme és egy 1880-ban leírt (kézdiszentléleki) almafajta, (pag.519)
• PAKOT Levente, Rokoni kapcsolatháló a Székelyföldön a 19. század második felében, (pag.577)
• DIMÉNY Attila, Kézdivásárhely református és római katolikus társadalma 1724-1853 között, az egyházi anyakönyvek tükrében, (pag.593)
• DIMÉNY Erika, „Öröm innepet egymás közt jokivánatokal is füszerezék"- avagy mikor, hogyan és mit ünnepeltek a kézdivásárhelyi céhmesterek, (pag.613)
• KINDA István, Temető és jelkép Havadtőn a 19. században, (pag.627)
• ALBERT Ernő, Herepei János és Faragó József levelezése 1944-ben, (pag.643)
• BEDE Erika, Papolcföldrajzi nevei, (pag.655)
• NICZULY Enikő, Alsócsernáton szakrális térszerkezete, (pag.693)
• ORSOLYA D. Haszmann, A Haszmann Pál Múzeum méhészeti kiállításának háttértörténete. Gyűjtés, kiállításrendezés az 1970-80-as években, (pag.737)
• VAJDA András, Anna. Asszonysors, asszonyszerep és múzeumi reprezentáció, (pag.747)
• BOKOR Zsuzsa, Tarka szoknyák. 20. századi női életút-reprezentációk egy múzeumi kiállításon, (pag.755) |
Asoc. Cult. Enciclopedia Dacica
